Az infokommunikációs technológiák szektor oktatás-képzés vizsgálata és problémáinak feltárása

Kutatásvezető

Schmidt Andrea

Résztvevők

...

A kutatás

Az információs és kommunikációs technológia szektor (IKT) meghatározó szerepet tölt be a magyar gazdaságban (is), az egyes részterületek különböző statisztikai területek felmérésébe tartoznak. Ez a szerep az ágazat közvetlen teljesítményében, és az általa más szektorokban biztosított (pl. az informatikai fejlesztések révén adódó termelékenység-növekedés) lehetőségekben is jelentkezik. A magyar kormány 2009-ben fogadta el „Az infokommunikációs technológiák (IKT) szektor iparpolitikai akcióterve” című stratégiai dokumentumát, amely megállapítja, hogy az IKT szektor jövőbeni fejlődése szempontjából meghatározó, hogy a vállalkozások találnak-e szabad és megfelelően képzett munkaerőt. A magyar munkaerőpiacon informatikai szakemberekből minőségi és mennyiségi hiány mutatkozik, mely a szektor növekedését egyértelműen korlátozza. A tudományos, informatikai, mérnöki, és matematikai területen végzettek aránya 1998 óta lényegesen nem nőtt, továbbra is 5-6% körül mozog, míg az EU átlaga 14% körüli. A piaci visszaesés miatt állásukat vesztve a piac újbóli fellendülése után nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak visszakerülni korábbi állásukba, hiszen tudásuk 9-12 hónap alatt elavul technológiailag. A negatív munkaerő piaci hírek csökkentik az informatikai képzésre jelentkező hallgatók számát, aminek hatása a munkaerő-piacon hosszabb távon (3-5 év) fog megjelenni - feltehetőleg egy újabb fellendülés idején, amikor több szakemberre lenne szükség. Nem csak ágazati, de nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy az IKT szektor szerepe túlmutat önmagán: „multiplikátor” jellege miatt a gazdasági, állami, közigazgatási, és társadalmi szinten is kiemelt hatása van a termelékenységre, versenyképességre, innovációra, az esélyegyenlőségre és az életminőségre.
 
A kutatás kiindulópontja, hogy az infokommunikációs képzés kibocsátása nem elégíti ki megfelelően a piaci igényeket. Kérdés, hogy vajon mi okozza ezt a kereslet és a kínálat közötti jól kitapintható különbséget? Megfelelő módon artikulálódnak-e a piac igényei? Melyek ennek az intézményesített és informális csatornái? Hogyan, milyen eszközökkel kezelhető ez a probléma?
 
A kutatás eredményeinek legfontosabb felhasználási területei:
  • Stratégiaalkotás
  • Közép- és felsőfokú IT szakképzés, továbbképzés (felnőttképzés) oktatásszervezési lehetőségeinek kiaknázása
  • Közép- és felsőfokú IT szakképzés, továbbképzés (felnőttképzés) tananyag-fejlesztési irányainak meghatározása
  • Társadalmi partnerség fejlesztése
  • Jogszabály-előkészítés
  • Hatékony és átfogó monitoring rendszerek kialakítása és működtetése.