Kutatók éjszakája az MTA TK Szociológiai Intézetben

   2018. szeptember 28. - 2018. szeptember 28.

Az előadásokon készült fotók (Flickr)

Olt Gergely:
Változó város – a bulinegyed kialakulása. Városi séta

17:00 – 18:00
A találkozó helyszíne: Madách tér, az árkád alatt, a Castro oldalán

A kutatók éjszakája keretében megvalósuló városi sétán bemutatjuk a környék átalakulásának történetét. Láthatják a változás nyomait, azt, ami itt maradt a múltból, és ami teljesen új és váratlan. Kiderül, miért éppen ez a városrész alakult át bulinegyeddé, és hogy milyen tényezők hatottak a folyamatra.
A bulinegyed példáján keresztül megismerhetik az általános társadalmi erőket és a konkrét mechanizmusokat, amik átalakítják a lakóhelyünket és az életünket.

Erőss Gábor:
Ki jár az iskolába, és ki melyik osztályba, ha alig születnek gyerekek?

18:30 – 19:00, MTA HTK (Tóth Kálmán u. 4.)

Az előadás azt a kérdést járja körül, hogy ki, hogyan, miért kerül abba az iskolába, illetve abba az osztályba, ahová jár; és hogy mindezt hogyan befolyásolja az évtizedek óta alacsony gyerekszám.
Világszerte létező jelenség a szelekció, a tanulók szétválogatása vélt vagy valós képességeik szerint. De kevés olyan ország van, ahol a szabad iskolaválasztás vagy – kevésbé ismert nevén – a szabad tanulóválogatás „joga” olyan korán és olyan erőteljesen befolyásolná a gyerekek iskolai pályafutását, mint Magyarországon. Ezek, a szülők eltérő társadalmi hátteréből fakadó iskolai egyenlőtlenségek a legkülönfélébb formákban jelennek meg az iskolákban (például diplomás szülők gyerekei jóval nagyobb eséllyel kerülnek be nyelvtagozatos osztályokba); az iskolai egyenlőtlenségek szélsőséges formája a szegregáció, ami a szegény, illetve roma tanulók külön nevelését jelenti.

Szalma Ivett:
Milyen tényezők befolyásolhatják a külön élő apák kapcsolattartását a gyermekeikkel?

19:30 – 20:00, MTA HTK (Tóth Kálmán u. 4.)
A legtöbb európai országban növekszik azoknak a gyermeknek a száma, akik csak az egyik szülővel élnek- többnyire az anyával. Ebben a kutatásban arra keressük a választ, hogy mitől függ, hogy az apák részt vesznek-e a velük nem egy háztartásban élő gyermekeik életében.

Dupcsik Csaba:
Gender-megközelítés és népesedéspolitika a Horthy-korszak magyar népi szociográfiájában, avagy Figyelő tekintetüket a szociológusokra vetni szíveskedjenek!

20:00 – 20:30, MTA HTK (Tóth Kálmán u. 4.)

Az előadás két, valótlanságokból és féligazságokból összegyúrt „tézis” összefoglalásával kezdődik. Az egyik szerint „a gender(-megközelítés) csak bizonyos akadémiai körök szellemi maszturbációja és/vagy a meleg- és feminista mozgalmak fegyvere.”
A másik, hm, mítosz: „a két világháború között magyar népi mozgalom ’egy oldalon állt’ a Horthy-rendszer hivatalos ideológiájával. Fő törekvésük a magyar társadalom tradicionális életmódjának bemutatása, a hagyományos értékek, kiemelt jelentőséggel a ’hagyományos családi értékek’ védelme volt.”
Az előadás a fenti két elképzelés kritikájával, pontosabban cáfolatával próbálkozik. Az előadó nem titkolt szándéka, hogy a szűkebb és tágabb értelemben vett hallgatóságot a két világháború közötti magyar alapszövegek – mint például A puszták népe, a Viharsarok vagy a Néma forradalom –, esetleg ismételt, de friss szemléletű elolvasására vegye rá.

Schmidt Andrea:
Álom és valóság? – Pedagógusok és a digitalizáció

20:45 – 21:15, MTA HTK (Tóth Kálmán u. 4.)

Az előadás a magyarországi pedagógustársadalom digitális térben szerzett tapasztalatait és az arról szóló vélekedéseit ismerteti. Több kutatás eredményeit mutatja be, amelyek azt vizsgálják, hogyan használják a pedagógusok az infokommunikációs eszközöket és mit gondolnak arról, hogy modern infokommunikációs technológiákat is bevessenek be a tanórákon.

Tóth Olga:
Születés és gyerekhalál Magyarországon az elmúlt 120 évben

21:15 – 21:45, MTA HTK (Tóth Kálmán u. 4.)

A „régi” családdal, a gyerekvállalással és a gyerekhalandósággal kapcsolatban számos téves- vagy félig igaz ismeret hatja át a közvéleményt. Sokan úgy vélik, hogy a – korban nem definiált – régi családok általánosan sok gyereket neveltek fel; a gyerekek születését feltétlenül kívánatosnak, „áldásnak” érezték a szülők és a tágabb család; hogy a régi házasságok tartósak voltak; hogy a gyerekhalandóság csak a járványokkal függött össze.
Ebben az előadásban részben a már ismert történeti demográfiai, statisztikai adatok összefoglalásával, részben pedig saját kutatásaim ide vonatkozó részleteinek bemutatásával szeretném a hallgatóságot a téma árnyaltabb megértéséhez hozzásegíteni.

Kőszeghy Lea:​
Mi az energiaszegénység, és miért rossz mindannyiunknak?

22:00 – 22:30, MTA HTK (Tóth Kálmán u. 4.)

A társadalmi életünk egyre több szempontból függ az energiától: a fűtés, világítás, főzés mellett például az épületeink hűtéséhez, a közlekedéshez, a munkához, szórakozáshoz, a másokkal való kommunikációnkhoz is egyre inkább olyan eszközöket használunk, amelyek energiát igényelnek. Az energiához való hozzáférés azonban jelentős társadalmi különbségeket mutat. Ha egy háztartásnak nincs hozzáférése annyi energiához, hogy az adott társadalomban szokásos módon éljen: lakjon, tanuljon, dolgozzon, szórakozzon, kommunikáljon stb., energiaszegény. Az energiaszegénység hatásai – egyebek mellett: megnövekedett betegség- és halálozáskockázat, a háztartás-gazdálkodás felborulása, romló oktatási és munkaerőpiaci esélyek, összességében: társadalmi kirekesztődés – pedig nemcsak azokat érintik közvetlenül, akik kénytelenek így élni, hanem mindannyiunkat. Az előadás célja ezeknek az összefüggéseknek a bemutatása a hallgatóság számára az elmúlt években az MTA Szociológiai Intézetében és máshol készült kutatások eredményeit felhasználva.

Ferencz Zoltán: 
Öntsünk tiszta vizet a vészharangba!

22:30 – 23:00, MTA HTK (Tóth Kálmán u. 4.)

A klímaváltozásról azt gondoljuk, hogy napjaink egyik vezető, meghatározó, fontos jelensége, aminek a hatásaival mindenki tisztában van, de valóban igaz ez a feltételezés? A probléma ismerete kivált-e bármiféle cselekvést az emberekből? Mi ösztönözhet a klíma védelmével kapcsolatos magatartásra? Milyen fogyasztási szokások és társadalmi helyzet segíti elő a klímavédelmet? Különösképpen foglalkozok az energiafogyasztás kérdéseivel, mint a klímaváltozáshoz jelentősen hozzájáruló fogyasztási szektorral. Mennyire különböznek a magyarok ezekben a kérdésekben más európai országok lakosságától? Ezekre a kérdésekre is keresem a választ előadásomban, mely az European Social Survey 8. hullámának eredményeit használom fel.

Kerényi Szabina – Mészáros György:
Irodalom és kulturális ellenállás a szocializmusban.
Bemutatkozik a COURAGE oktatási programja, amelyen belül a látogatók egy interaktív tanórán beszélgethetnek az ellenállásról.

23:00 – 23:30, MTA HTK (Tóth Kálmán u. 4.)

A rendhagyó irodalomóra keretében a szocialista országok irodalmi szövegeiről, elsősorban versekről beszélgetünk, s ezekkel játszunk.
A szövegek hírt adnak egy olyan korszakról, amelyben a propaganda, a rendszerrel együttműködés és a szembenállás, ellenállás bonyolult összefüggései sajátos alkotásokra inspirálták a szerzőket. Vajon ma hogyan hangzanak, hogyan élnek tovább, s mit mondanak nekünk a 21. században ezek a szövegek?
A tanórát Mészáros György, a COURAGE projekt oktatásfejlesztője tartja, a COURAGE oktatási programját bemutatja Kerényi Szabina.