Science Café 4: Gyermekvállalás

   2020. január 23. - 2020. január 23.

2020. január 23. csütörtök 13:00-14:00

A Science Café-k alkalmával Intézetünk kutatói 6 perces előadásokban mutatnak be egy-egy kutatási területet, friss kutatási eredményeket, új gondolatokat egy tématerülethez köthetően. A rendezvény célja egyrészt, hogy az Intézet kutatásait és azok eredményeit minél szélesebb körben megismerhessék mind a szakterületről, vagy más kutatási területről érkező kollégák,  valamint bárki, aki a tématerület iránt érdeklődik. Másrészt célja, hogy az adott tématerülethez kapcsolódóan lehetőséget teremtsen a közös gondolkodásra, kötetlen beszélgetésre, továbbá információáramlásra és kapcsolatteremtésre . A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk! 

Előadók:

Hajdu Gábor: a terhességmegszakításhoz való hozzáférés 1973-as korlátozásának hatása az újszülöttek egészségi állapotára

Ebben a tanulmányban az 1974. január 1-én életbe lépő, korábbinál szigorúbb abortusztörvénynek az érintett gyerekek születéskori egészségi állapotára való hatását vizsgálom egyéni szintű születési és csecsemőhalálozási regiszterek felhasználásával. Difference-in-differences (különbségek különbsége) becsléseket használok arra építve, hogy a törvény egyes csoportok számára (pl. 35 évnél idősebb nők, nem házas nők) lehetővé tette a terhességmegszakítás engedélyezését. Az eredmények azt mutatják, hogy a szabályozás szigorítása után csökkent a születési súly, valamint nőtt az alacsony súllyal születés és a csecsemőhalálozás valószínűsége. A robusztussági vizsgálatok és a placebo tesztek arra utalnak, hogy a változásokat elsősorban az magyarázza, hogy nőtt a nem kívánt, nem tervezett gyerekek aránya (nemkívántsági hatás – unwantedness effect). A heterogenitási vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a kisebb településeken élő anyák gyerekeinél voltak erősebbek ezek a hatások. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a szabályozás szigorítása negatívan hatott az érintett gyerekek születéskori egészségére, és tágabb perspektívában a családtervezés és a fogamzásgátlási módszerekhez való hozzáférés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kulcsszavak: abortusz, jogszabályváltozás, születéskori egészség, Magyarország

Szalma Ivett: Mit tudnak a 18- 50 év közötti gyermektelen nők a fertilitásról?

Magyarországon kitolódott a gyermekvállalás életkora különösen a magasabb iskolai végzettségű nők körében. Míg 1995-ben a diplomás nők átlagos életkora az első gyermekvállaláskor 27.9 volt, addig 2017-ban ez 31,9 évre emelkedett (KSH 2019), amely jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb gyermek születik, mint amennyit eredetileg terveznek. A korábbi kutatások számos faktort feltártak, amely a gyermekvállalás kitolódáshoz, illetve a nem tudatos gyermektelenséghez vezethet: partnerkapcsolat hiánya, nem megfelelő anyagi helyzet és az értékváltozások. Azonban eddig senki sem vizsgálta Magyarországon, hogy a fertilitással kapcsolatos tudás hozzájárulhat-e a gyermektelenség emelkedéshez. Ebben a kutatásban arra keressük a választ, hogy a gyermektelen nők milyen ismertekkel rendelkeznek a fertilitásról, hogy az ismeretek szintje milyen tényezőktől függhet. Vajon a különböző szocio-demográfiai változók (életkor, vallásosság, iskolai végzettség) hogyan befolyásolják az ismeretek szintjét? A fenti kérdések megválaszolásához gyermektelenekkel készült interjúk másodelemzésére egy online survey kutatás adatira támaszkodunk. A kutatást a NKFIH (PD 123789) támogatta.

Paksi Veronika: A labormunka kockázata a gyermekvállalásra

A fiatal kutatók gyakran nagy munkaerőpiaci bizonytalansággal és (részben) ebből eredő kockázatokkal nézhetnek szembe a munkavállalásuk során (Blossfeld et al 2005; Beck 1992). A tudás-intenzív, gyakran férfiak által dominált szakterületek munkakörülményei, illetve a labormunka különösen megnehezítheti és korlátozhatja a nők szakmai és magánéleti lehetőségeit. Előadásomban 27 félig strukturált interjú alapján mutatom be, hogy a vizsgált műszaki PhD-hallgató nők milyen bizonytalanságokat és kockázatokat tapasztaltak munkájuk és gyermekvállalásuk kapcsán. Az előadást az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ÚNKP-19-3-III.) Új Nemzeti Kiválóság Programjának szakmai támogatásával készült.