2020. február 20. csütörtök 13:00-14:00
Helyszín: TK Szociológiai Intézet tárgyalója (1097 Bp., Tóth Kálmán utca 4., B. épület, 1. emelet 15.)

A Science Café-k alkalmával Intézetünk kutatói 6 perces előadásokban mutatnak be egy-egy kutatási területet, friss kutatási eredményeket, új gondolatokat egy tématerülethez köthetően. A rendezvény célja egyrészt, hogy az Intézet kutatásait és azok eredményeit minél szélesebb körben megismerhessék mind a szakterületről, vagy más kutatási területről érkező kollégák,  valamint bárki, aki a tématerület iránt érdeklődik. Másrészt célja, hogy az adott tématerülethez kapcsolódóan lehetőséget teremtsen a közös gondolkodásra, kötetlen beszélgetésre, továbbá információáramlásra és kapcsolatteremtésre . A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Milyen tények és érvek szólnak a kutatási dokumentumok megosztása mellett? Hogyan zajlik ez ma a digitális térben, és mik a látványos eredményei? Milyen fenntartások fogalmazódnak meg a kutatási nyersanyagok közkinccsé tételével szemben? Ezeket a kérdéseket vetik fel a TK két digitális archívumának (KDK, 20. Század Hangja Archívum) munkatársainak előadásai, kötetlen beszélgetésre invitálva a hallgatóságot a kutatási adatok sorsáról.

Kovács Éva: A tudásújrahasznosítás archívumi formái a 20. Század Hangja Archívum példáján

A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében (jelenleg Társadalomtudományi Kutatóközpont, Szociológiai Intézet) 2009 tavaszán életre hívott „20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely” a magyar társadalomkutatás, ezen belül a kvalitatív módszerekkel készült kutatások örökségét kívánja gyarapítani. Munkánkat egy évtizeden át az OTKA támogatásával végeztük. Az Archívum 2019 tavasza óta a TK Kutatási Dokumentációs Központtal közös szervezeti egységben működik. Az előadás az elmúlt évtized eredményeire és kihívásaira visszatekintve kísérli meg a kvalitatív kutatások digitális forrásainak lehetséges jövőjét felvázolni.

Gárdos Judit: Szociológia másodkézből

Számos tudományos diszciplína használ másodkézből származó dokumentumokat. Levéltárban található dokumentumokban vagy KSH-s adatokban való böngészés, közösségi médiatartalmak tömeges letöltése sok szociológus napi rutinja közé tartozik. Milyen perspektívákat nyithat a kutatásaink szempontjából, ha a kollégák egymás között is megosztják az adataikat? Milyen félelmek kapcsolódhatnak egy ilyen megosztáshoz? Milyen lehetőségeket tartogathat?

Meiszterics Enikő: Repozitóriumon belüli példa a másodfelhasználásra

Előadásomban két, a KDK repozitóriumában letétbe helyezett longitudinális kutatás gyűjteményének példáján szeretném a másodfelhasználás lehetőségeit bemutatni. Mi lehet egy kutatás megismétlésének, folytatásának motivációja? Milyen hátrányai vannak annak, ha az eredeti kutatás még a digitális korszak kezdete előtt készült? Hogy oldható meg mégis a folytatás? Mehetnek-e majd tovább, ismétlődhetnek-e ezek a kutatások? Mennyit segíthet-e ebben az, hogy most már a repozitóriumban láthatóak és elérhetőek a kutatási dokumentációk?

Vajda Róza: Interjúk akkor és most

A 3 tucat gyűjteményt (kb. 8000 digitalizált fájlt) tartalmazó 20. Század Hangja Archívum gerincét a késő-szocializmus és a rendszerváltás éveiben zajló kutatások anyaga adja. Az interjúzás és az egyéb kvalitatív módszerek (megfigyelés, kérdőív, környezettanulmány) kivételes jelentőséggel bírtak a kritikai társadalomtudományokban. Alkalmazásuk nem csak ki a terepre, emberközelbe, hanem nem várt irányokba is vitte a kutatókat, újabb és újabb témák, terepek felé. Ugyanakkor, már csak a kutatások intézményes keretei, a rájuk nehezedő politikai nyomás miatt is, a felmerülő témákat, problémákat csak bizonyos szempontokból dolgozták végül fel. Az előadás az archívum kiemelt projektjei, régi és új gyűjteményei kapcsán az interjúk másodfelhasználásának lehetőségeit vázolja.