Hajléktalan populáció drogérintettségének becslése

Kutatásvezetők

Schmidt Andrea
Paksi Borbála (BCE Viselkedéskutató Központ)
Gurály Zoltán ( Menhely Alapítvány)

A kutatás

A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelő Központja (EMCDDA) elvárásai között szerepel többek között az egyes specifikus csoportok (börtönviseltek, prostituáltak, állami gondozottak, hajléktalanok stb.) drogfogyasztási szokásairól, jellemzőiről történő adatszolgáltatás. Az elmúlt években az EMCDDA a választható kiemelt témái között a „Hajléktalanok és drogfogyasztás” is szerepelt.
 
Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet Viselkedéskutató Központja (BCE MKI VK) által vezetett kutatás célja a fővárosi hajléktalan populáció drogérintettségének becslése, a populációban jellemző fogyasztási szokások leírása, valamint a hajléktalan társadalom különböző társadalmi jellemzői mentén jelentkező mintázatok feltárása.
 
A kutatás metodikájának kidolgozását és az adatfelvétel lebonyolítását a BCE MKI VK a Február 3. munkacsoporttal, és a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront részlegével együtt végezte.
 
A kutatás kérdőívének összeállítása során a drogfogyasztással kapcsolatos kérdések esetében az EMCDDA (20002) ajánlásait (EMQ), valamint a hazai általános populációs (ESPAD, ADE), illetve más speciális populációkon készült drogepidemiológiai vizsgálatokkal való összehasonlíthatóságot tartottuk szem előtt. A háttérváltozókat a hajléktalan népszámlás céljára kidolgozott F3 kérdőív tartalmazta. Az F3 kérdőív felvétele kérdezőbiztosok (szociális munkások) közreműködésével, „face to face” módszerrel, a társadalmi és/vagy törvényi elítélés alá eső magatartásokkal – drog- illetve alkoholfogyasztással - kapcsolatos kérdéseket tartalmazó kérdőívé pedig önkitöltős módszerrel, 2007. február 3-án történt.
 
A kutatás során vizsgált populációt két oldalról közelítettük meg. A kutatás egyik adatfelvétele az ellátórendszerben (átmeneti szállásokon, ill. éjjeli menedékhelyeken) megjelenő hajléktalan populáció 25%-os reprezentatív mintáján készült (bruttó minta 757 fő, adattisztítások utáni nettó minta 588 fő). Kutatásunk másik adatfelvétele pedig az identifikált droghasználó hajléktalanok körében történt (N=224, n=198)
 
Kutatásunkban az ellátórendszerben megjelenő hajléktalan populáció drogérintettségének főbb jellemzőit (különböző időszakra vonatkozó prevalenciaértékek, folyamatos fogyasztási ráta, drogfogyasztás struktúrája, szerhasználati piramis) mutattuk be. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a hajléktalan populáció drogérintettsége az általános populációhoz hasonló, más speciális populációkhoz (pl. zenés-táncos szórakozóhelyeket látogatók, állami gondoskodás alatt állók, szabadságvesztés büntetésüket töltők) képest kedvezőbb. Ugyanakkor a hajléktalan népesség droghasználatának kedvezőtlen sajátossága, a tiltott drogok fogyasztási piramisának nagyfokú meredeksége, a folyamatos használat magas aránya.